Forró soul a Palotában
A The Supremes és a The Temptations visszatért

Mindent elsöprő hangulat és hamisítatlan soul zene várta mindazokat, akik szombaton este ellátogattak a Művészetek Palotájába, ahol szinte teltház előtt lépett színpadra a The Temptations és a The Supremes együttes. A Hot Soul Night rendezvényre hazánkban is sokan voltak kíváncsiak, akik eljöttek, nem csalatkoztak, hiszen volt kívánságműsor, és a fináléban közös tánc is a frenetikus muzsikusokkal.

A világsztároktól már megszokhattuk, hogy mindig késve kezdik el koncertjeiket, jól felcsigázva ezzel a közönséget. Nem volt ez másként a Hot Soul Night esetében sem, de a fellépő zenészekre megérte várni.

Lassan megtelt a Művészetek Palotájának Hangversenyterme, kissé elsötétedett és színpadra lépett a kísérőzenekar, majd az est moderátora is. Nagy örömmel jelentette be elsőként a három csodás hangú hölgyből álló Supremes együttest. A dívák elvarázsolták a nézőket, minden láb és kéz egyszerre mozdult, megkezdődött a funky zenevarázs. A csodás kék ruhákban tündöklő Sherrie, Freddie és Lynda közel egy órát szórakoztatta a rajongókat. Olyan híres nótákat is repertoárjukra tűzve, mint a Stop! In the name of love vagy a Respect. Osztatlan sikert arattak, nem beszélve arról, amikor magyarul köszöntek, vagy hálálkodtak a közönségnek. A nézők közt volt az egykori öklöző világbajnok, Kovács István is, akit a lányok felinvitáltak egy dal erejéig a színpadra. A bokszoló és a világhírű zenészek közt előző nap szövődött barátság, hiszen a Temptationsszel közösen Koko éttermében költöttek el egy ízletes vacsorát. A dívákat alig akarta elengedni a közönség, természetesen visszatapsolták őket még egyszer. Ezt követően mindenki kapott egy szusszanásnyi időt a pihenésre.

Alig telt el negyed óra, felharsantak a trombiták és máris a színpadra lépett a legendás The Temptations zenekar, élükön Damon Harrisszel. Az énekes már 1971-től tagja, az akkor már világhírű csapatnak, munkásságát két Grammy díjjal is jutalmazták. Nem csoda hát, hogy a több órás koncert során olyan érzése támadt az embernek, hogy egy stúdió albumot hallgat, egy hamiskás hang sem hagyta el az énekesek torkát.

Nagyon ritkán fordul elő, hogy a koncert nem egy előre elgyakorolt séma szerint zajlik. Mindenki nagy meglepetésére Damon egyszer csak feltette a kérdést: melyik számot énekelje el. A nézők vették a lapot és kedvenc nótáik címét bekiabálva megkezdődött a „kívánság műsor”. A végtelennek tűnő zenefolyamot csak két apróság zavarhatta meg: egyszer mindannyian belesültek a Happy day című számba, majd a Shout című dal közben megjelent a zenerendőrség is. A zongoránál ülő zenész felpattant és felszólította, jelvényének mutogatása mellett, a zenekart, hogy csak saját számaikat énekeljék. Mindenkiből kitört a nevetés, a sztárallűröket nélkülöző zenészeknek még arra is akadt ideje, hogy ilyen kis humorbombákkal szórakoztassák a nézőiket. Damon folyton beszédbe elegyedett a hallgatóságával, anekdotázott a régi időkről.
Már tizenegy óra felé járt, amikor sietős léptekkel, integetve eltűnt mindenki a színpadról és újra felbukkant a moderátor. Megkérdezte: Akartok még? Mire a közönség, habozás nélkül rávágta: Igen! A nagy buli csak ekkor forrósodott fel igazán, visszatérve felállították a közönséget, majd közös éneklés és tánc következett. Megjöttek a Supremes lányai is, mindenki mosolygott és jól érezte magát. Az énekesek ígéretet tettek rá, hogy hamarosan visszatérnek hozzánk, hiszen a budapesti közönség egyszerűen csodálatos volt.

mori

[2005.07.10.]